Hangok és visszhangok…

Először is egy becsületbeli ügynek teszek eleget, aztán megpróbálom Önökkel is megosztani azokat a pozitív, negatív, kritikus és dicsérő hozzászólásokat, melyeket a városunk lakóiból (nem csak) váltottak ki a szórólapjaim.

Mint minden kezdő firkász, úgy látszik az elején, bár akaratlanul, de én is követek el kisebb hibákat. Így történhetett meg az is, hogy a második szórólapom elején leírt „Belesétáltam egy olyan csapdába, ami jól elő lett készítve…”mondatomból, néhányan az olvasók közül, az „előkészítést”
úgy értelmezték, hogy ebben Fülöp Atilla a vita moderátora is részt vett. Akik így gondolják, azokkal közlöm, hogy semmi ilyenről nincs tudomásom, és nem is feltételeztem ezt! Én úgy gondoltam, ha leírok nyolcoldalnyi tényt és sérelmet és abban nem szerepel sehol
az Attila neve, akkor ez a feltevés szóba sem jöhet. Tévedtem! BOCSÁNAT ATTILA!

Viszont, hogy ez a vita, a Császár alpolgármester és segédei részéről jól elő lett készítve, arról árulkodott a magával hozott szórólapom egyik példánya, ami annyira sárga volt, szinte már nem is látszott, hogy eredetileg fehérnek készült. Ilyen mód szemezgették ki belőle a
számukra előnyös és, még megmagyarázható részleteket. Abból szépen készült is.

De hát volt ott, bőven takargatnivaló, így hát nem csoda, ha nem jutott mindenre sárga festék! A fehéren maradt mondatokat viszont Ő nem is nagyon firtatta, engem pedig nem hagyott, hogy megtegyem. (Egyik szavával a másikat meghazudtolva csak beszélt és beszélt.)

Ami viszont sokkal fontosabb számomra az, hogy az írásaimra reagálva rengeteg, visszajelzést kaptam, melyek többségéből kiderül, hogy a tiszavasvári emberek sokkal többet tudnak Császár alpolgármester ilyen és ehhez hasonló kis húzásairól, mint azt gondolnánk.

És úgy látszik néhányukra máris hatottak G. Márquez gondolatai (remélem, egyre többenlesznek) mert hát meg is osztották velem azokat.(sokan, igen csak könnyes szemekkel)

S ha már így megeredt az emberek nyelve, nem tehetek mást, mint gyűjtögetem még a borzalmas tettek szaftos kis történeteit, aztán majd kellő bizonyítékok és tanúk birtokában,(mert hát Ő így kéri, nyugi Császár alpolgármester, meg lesz minden dátumra percre, összegre
pontosan) egy következő lapomban közlöm azokat is, had tudják meg a tiszavasváriak, hogy a megélhetési politika az néha nem más, mint fehérgalléros bűnözés.

De most maradjunk egyelőre az ígért vízhangoknál.

Egy Németországban élő (feltehetően) magyar Úr email-ja, különösen nagy hatással volt rám és bevallom kellő mértékben elgondolkodtatott. Idézem:” Egy „kondás” is lehet logikus, tapasztalt, értelmes. Nem is itt látom a bajt… Csak azt ne Császárnak hívják! „

Vajon Ő még tudna valamit hozzátenni az alpolgármesterünk koszos kis múltjához?

Majd elmondja alkalomadtán.

Egy email mely szintén nagyon jól esett. Idézem: „Tisztelt Bus Úr! Szívből gratulálok írásához. Sok sikert a harchoz, melyhez Országgyűlési-képviselőként segítségemet ezúton felajánlom!”
Egy telefonhívásból idézek: „Gratulálok! Végre valaki lemeri írni, elmeri mondani az igazságot. Mindenkinek ezt kellene tenni, elmondani, amit tud és belátni saját hibáit, akkor újra emelt fővel állhatnánk a tiszavasvári emberek elé.

Egy újabb! Idézem: „Jóska! Óvakodjon a politikától! De ha nem teszi, maga még egy tiszta ember ezen a téren, maradjon is annak.”

Inkább óvakodok… Úr. Eszemben sincs politizálni, sem helyi sem országos szinten, viszont egy jó kis civil érdekképviseleti szervezetnek, tömörülésnek szívesen lennék oszlopos tagja. Szívesen dolgoznék hozzám hasonló gondolkodású emberekkel, akik bemerik vállalni, hogy
bármelyik zászlónak megmutassák a jó és rossz oldalát is. Akik nem gúnyosan vihognak az írásom olvasásakor, hanem tenni is akarnak valamit, mert hát valljuk be egy ekkora hanyatlás melyet városunk elszenvedett az utóbbi években, inkább sírásra adhatna okot.

Minden esetre, köszönöm mindazoknak, akik felhívtak, gratuláltak, bíztattak, vállon veregettek vagy csak egyszerűen odajöttek és kezet ráztak velem halkan hozzátéve „Nagyot nőttél a szemembe!” Köszönöm!

Köszönöm annak az Úrnak is, aki felháborodottan rám telefonált (ilyen csak egy volt, de érdemes megemlíteni, mert én jobban örülök egy őszinte kritikának, mint egy hazug dicséretnek), közölvén velem, cseppet sem dicsérő véleményét írásaimról. Kikelve magából tudtomra adta,
hogy nem kér az ilyen postaláda szemétből, nem kíváncsi az ilyen írásokra.

Aztán a hízelgő mégis az volt számomra, amikor rájöttem, mindkét szórólapom minden szavát pontosan idézi. Hát mégis elolvasta?

Én nem szoktam a szemeteket, inkább csak ki dobom! De Ő is tudja, hogy ez nem az!

Aztán még egy jó ideig elbeszélgettünk, és kiderült, hogy csak egy becsapott, (az előző város vagy ország vezetés által, ezt nem pontosan értettem) tönkretett volt vállalkozó, akinek a fejlesztési terveit egy előző hatalom úgy seperte le az asztalról, hogy meg sem indokolta. Kissé
szemrehányóan még hozzátette: ”Én akkor nem csináltam ezt!”

Miért nem drága Uram? Lehet, ha megteszi, még most is van vállalkozása! Lehet, ha megteszi az Alkaloida több ezer dolgozója élükön az akkori városvezetéssel, még mindig van Alkaloidánk. Lehet, ha megteszik mindazok, akiket tényleg a hatalom, a fehérgalléros bűnözés
tett tönkre (és gyávaságból vagy elkeseredettségükben nem öngyilkosságot követnek el) már rég nem itt tartana a város az ország.

Hát én azért is tettem, mert nincs kedvem sem tönkremenni sem meghalni!

Aztán még volt olyan reakciója is némelyik olvasómnak- hogy most aztán mi lesz? Netalán tönkremegy a vállalkozásom vagy megélhetési gondjaim lesznek.

Remélem nem! E miatt, biztos nem! Köszönöm jól vagyok! És ha majd megint pályázatokkal, érdem szerint, etikusan lehet munkákat szerezni Tiszavasváriban is, talán még jobban is leszek. Remélem, nem kell sokat várni! (Egyszer már csak elég lesz az alpolgármesternek is a
harácsolásból, ”mindent csak nekem politikából,” vagy – nem lesz. Ő!)

Vagy hát ki tudja, lehet, hogy pályát váltok közben.

Ugyanis egy helyi újság szerkesztője, megkérdőjelezte írásaim eredetét. Mármint, hogy nem én írom azokat. Nyugodjon meg szerkesztő Úr, én vagyok az elkövető. Tegyen próbára!

Találjon nekem egy olyan témát, ami engem és a városlakókat egyaránt érdekel, és írok én az Ön újságába is, ha megígéri, hogy cenzúrázatlanul adja ki.

Hát ezek az eddigi hangok, visszhangok, vélemények, észrevételek.

Remélem, lesznek még! Rajtam nem fog múlni!

Az előzményeket megtalálják a www.orisec.hu és a www.tiszavasvaritv.hu weboldalakon.

 
busjózsi


 

 

 

Egy tiszavasvári Vállalkozó dilemmája.

 

Avagy: Mintaváros vagy Császárság?

 

Előszóba csak annyit, hogy én Bus József vagyok tiszavasvári lakos és vállalkozó, akit sokan Önök közül nem ismernek, de még többen igen.  Egy őszinte, egyenes és tisztességes embernek tartom magam, és amit itt leírok azzal semmiféle hátsó szándékom nincs, csakis a tiszavasváriak tájékoztatása, esetleg a figyelem felkeltése a városunkban az utóbbi években zajló sajnálatos, de részben saját magunk által is előidézett (választásokkal) eseményekre.

Tiszavasvári a választott otthonom immár huszonkettedik éve. 1987 – benn jöttem először ide, akkor még csak rokon látogatóba és emlékszem, hogy az unoka bátyám milyen büszkén mesélt az európai színvonalú Alkaloidáról, az utánpótlást felkészítő MTH-ról,(ahol jómaga is oktató volt), a jól működő mezőgazdaságról és néhány világhírű termékről, amit Tiszavasváriban fejlesztettek ki. (Glialka stb.) Igen, annak idején egy kis színvonalas település volt többnyire elégedett boldog emberekkel. Talán ezért is döntöttem úgy 1989 augusztusában, a Ceusescu diktatúra elől menekülve, hogy mégsem nyugaton kezdek új életet (ahová különben készültem), hanem itt Tiszavasváriba, mégis csak az anyanyelvemen szólhatok majd az emberekhez.

A kezdeti nehézségekkel együtt én sikeresnek tartom az itt eltöltött 22 évet. Köszönhetően a rengeteg munkának, a kitartásnak, folyamatos tovább tanulásnak, a kapott lehetőségeknek (amiért ezúton is köszönetet mondok választott városomnak és azon lakóinak, akik el és befogadtak), mára egy sikeresnek mondható vállalkozás tulajdonosa és vezetője vagyok, akinek már volt olyan éve is, amikor kb.1 millió Ft iparűzési adót fizetett be a városi kasszába.

De hát úgy tűnik, mostanság de különösképpen a legutóbbi önkormányzati választásokkal történt valami Tiszavasváriban, ami megváltoztatta és folyamatosan változtatja a jó magam valamint sok más vállalkozó és magánember véleményét az egykor jobb napokat látott városunk sorsáról és mondjuk ki bátran, annak hívatásukhoz nem sokat értő egyes vezetőiről. A tisztesség kedvéért az is ide kívánkozik, hogy már régebben nincs minden teljesen rendben, városunkban.

Rendszerváltás után, köszönhetően egy elavult városmenedzselésnek és az előző ország és városvezetés elfuserált privatizációinak (ami csak egyes, zsebben érintett személyek számára volt sikeres) minden, amire az unokabátyám olyan büszke volt 1987 –benn, az mára szinte az enyészetté vált. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom mi is jellemző Tiszavasvárira az első benyomásomtól mostanáig,(és biztos vagyok benne a mostani városvezetést elnézve, a hanyatlás még nem ért véget), akkor azt mondanám, hogy a fényes múlt és a sötét jövő. És mielőtt sokan Önök közül, a többszöri félrevezetések után még most is bizakodóan azt mondják „ez nem csak a városvezetésen múlott (múlik)”azoknak csak azt tudom mondani: DE IGEN! Sok példát tudnék említeni, de hogy mindenki, megértse mire is szeretnék fókuszálni, maradjunk Szorgalmatoson.  Közel van. A rendszerváltás után, Tiszavasvári külterülete volt sokáig. Egy „tanya” ahova senki nem kívánkozott, a tiszavasváriak többnyire lenézték. De kapott egy vezetőt, egy vezetést, akik magukénak érzik településüket és mindent megtesznek azért, hogy az ott lakók minél büszkébbek legyenek rá és rájuk.  És biztos vagyok, benne nem csak  az anyagiak vezérlik Őket, az hogy minél rövidebb időn belül minél több mindenből saját hasznot húzzon és majd” utánam a vízözön”. Igaz, hogy az ottani vezető előtte is sikeres vállalkozó volt, nem csak a hatalomra jutás után kezdett felfelé ívelni karrierje.

De hát emberek, tiszavasváriak, miért kell nekünk, nektek, mindig szinte a nullával beérni?

Nem volt elég még abból, hogy a gyárigazgatók, városvezetők miután jól elintézték az európai színvonalú Alkaloidátokat, vele együtt a városotok jövőjét, tele zsebbel tovább álltak itt hagyva több ezer embert a bizonytalanságban? Miért van az, hogy a tiszavasváriban, két-három ugyanazon alapkő letételével, esetleg ötszáz forintokért vagy kisebb élelmiszer csomagokért megvásárolt szavazatokkal, választásokat, képviselői pozíciókat, és még ki tudja,  mi minden mást lehet megnyerni?

Nem veszitek észre, hogy város menedzselés hiánya miatt, a fejlődés szempontjából, olyan települések húznak el mellettünk, akik régen még álmodni sem mertek egy Tiszavasvárihoz hasonló pozícióról? Hajdúszoboszlót „talán még nem is jegyezték”, amikor Tiszavasvári már a fénykorát élte.  De megemlíthetnénk még Bogácsot, Hajdúnánást, de még Tiszalököt is. Ezen települések lakói mindig tudják, milyen vezetőket válasszanak, csak mi nem?

Nemrég egy ismerősöm azt mondta, azért szavazott a Jobbik tiszavasvári szánalmas képviselőire, mert majd ők rendet raknak a cigányság között. Könyörgöm emberek, hát a fentebb említett módon, tőlük megvásárolt szavazatokkal nyerték meg a vállasításokat.

Kíváncsi lennék, ilyenkor hol vannak azok a tiszavasváriak, akiknek ilyen áron, de semmi áron sem eladó az otthonuk, a városuk, a múltbeli biztonságuk, a megélhetésük? Hová lettek az Ő szavazataik? Igen! Tisztelt tiszavasváriak, úgy tűnik megint rossz lóra tettek! Biztosan tudják, hogy Császár Úr, aki most épp alpolgármesterként VEZETI városunkat, a választások előtt el akarta hagyni azt! De ha már adódott ez a jó kis lehetőség még marad, ameddig lehet belőle profitálni, higgyék el utána ő is lelép teli zsebbel, mint a többiek. Tehát egy olyan emberre bízták most városukat, aki eddigi életébe saját erejéből, talpraesettségével, tudásával, hozzáértésével, nem vitte többre, mint sertésgondozó, vagy, hogy az ő örökösen emlegetett „józan paraszt” szavaival éljek kondás beosztásig. Szép kis karrier egy tehetséges, városvezetésre is alkalmas embertől.  Ami pedig a jellemét, kitartását, meggyőződését illeti, azt hűen tükrözi a politikai elkötelezettsége, (vagy inkább bizonytalansága) mindig arra dőlt amerre a szél fujt. Volt már az MDF, FIDESZ, és most a JOBBIK hűséges szolgája. (Császár úr az ön hűsége ilyen könnyen megvásárolható? A Magyar érzést és a hazaszeretetet nem csak a Bocskai mente viselete jelzi!)

Na de most, hogy ő lett a CSÁSZÁR, majd megmutatja mi mindenhez ért. Amit nem tudott elérni ön erőből majd eléri önhatalomból.

Kezdjük mindjárt a biztonsági szolgáltatással.(nem véletlenül ebben én is érintett vagyok)

Indulásnak például, ott volt egy tőlem az Orient Security Bt.- től kapacitás hiánya miatt (az M3 Autópálya építésén dolgoztunk 40-50 emberrel) lepattanó jó kis munka, a Tiszalöki börtön építése. 

 Azt befejezve már nem tudott a szakértelmével és a kitűnő üzletemberi képességeivel más munkát szerezni, viszont arra ráérzett, hogy minél több a munkalehetőség annál több a pénz. „Tisztességes és etikus üzletember” lévén, gondolta, ha nem megy, tudással majd megy befolyással.    És úgy tűnik jól gondolta. Először csak a képviselő társait megkeresve próbált finoman, ugyancsak tőlem elvenni több éve megszerzett és végzett megbízásokat. Ez nem tűnt valami célravezető módszernek, ezért saját maga keresett meg olyan közintézményeket, mint pl. Szakközépiskola, és egyéb Kincstár által finanszírozott intézményeket, ahol a támogatás megítélésekor az ő szavazatára is szükség volt. Ez már hatékonyabb módszernek bizonyult. Olyannyira, hogy sikerült megkaparintania az említett intézmény, a városi strand stb. őrzését kb 100 -200 ft/ óra magasabb megbízási díjért, mint ahogyan azt mi előtte csináltuk. (nekünk finanszírozási lehetőség hiányában felmondtak. )

Beindult a szekér!  A Szociális Otthonban jól fizető közalkalmazotti állása mellé egy vállalkozás is hozta a pénzt. Igen közalkalmazottként kondás volt az intézménybe ahol nem sokat látták szerencsétlen állatok, mert többnyire mással dolgoztatott, hogy legyen ideje vállalkozni. Ezt bizonyítani tudom évekre visszamenőleg! Ugyanis a mi szolgálati naplónkba írta be az ott töltött időt és azt is, ha esetleg az unokaöccse vagy valaki más ment helyette „dolgozni”. Sőt ha a CSÁSZÁR ezt tagadni próbálná, (mint ahogy megtette azt egy képviselő ülésen a Szőke Zoltán Úr felvetésére) akkor arra is van egy bent lakó személy (B.I.) nyilatkozata, miszerint „egy –két liter tablettás borért, egy kis vizes pálinkáért”, ők dolgoztak napokig helyette.

Ugye emlékszünk rá, hogy amikor az alakuló ülésen megszavaztatta magának a több mint 200 000 Ft fizetést, azt mondta szüksége van a pénzre, mert munkanélküli lett. Igen, ám de azt elfelejtette közölni választóival és képviselő társaival, akiket lemondatott a tiszteletdíjról, hogy bár megszűnt a közalkalmazotti státusza, de a munkát továbbra is a családi vállalkozásban megbízási szerződéssel teljesítették kb 240 000 ft./hó díjért. És ez is bizonyítható a benyújtott számlákkal.

Hát igen tiszavasváriak, ez szó szerint így történt és még nincs vége! Mert hát sajnos most jönnek az elfogadhatatlan, gusztustalan, felháborító húzásai.(befolyással, hatalommal, nevezzük bárminek való visszaélések).

Amióta ő a CSÁSZÁR, már nem elég a kevés innen kevés onnan. Ma már több kell!

Maradva az őrzés –védelemnél, amit ugye ma már egyrészt, a hatalmas referenciával rendelkező „elv”társ, azaz a Jobbik alelnöke nevén futó vállalkozás keretein belül végeznek, mint a városi strand őrzése és egyéb Városi Kincstár által finanszírozott megbízások (Szak K. Iskola).

Azzal a címszóval, hogy „majd közmunka programban olcsón megoldjuk”(amit én inkább csak közprogramnak neveznék, mert hát, ahogy azt Önök is nap, mint nap láthatják, ott aztán minden folyik csak épp munka nem. Szervezés, irányítás kérdése!) Egyelőre azt is hónapok óta az említett vállalkozó teljesíti olyan óradíjon, hogy a környéken senki nem kap ennyit, de még a nagyobb városokban sem igen. De hát valószínűleg azért, hogy legyen miből osztozkodni. Csak azt nem értem, ha annyira nincs pénze a városnak, az ilyen helyeken (pl. a Császári csendőrség helyett a rendőrség, polgárőrség és egy biztonsági szakember bevonásával szerveznénk meg a város közbiztonságát) miért nem spórolunk. Lehetne! Egy jól áttekinthető nyilvános pályázattal.

A Polgármester Úr, akit mint ember nem ismerek és ezért nem is minősítek, azzal indokolta, hogy milyen jó referenciája van az illetőnek. Igen. Egy biztonsági cég alkalmazottjaként, parkoló jegyeket osztogatott a nyíregyházi kórháznál.

Polgármester Úr! Az Istenért! És az én referenciáim?

Különben a Polgármester Úrról csak annyit, hogy elmentem hozzá egy meghallgatásra, előadtam sérelmeimet a helyettesével kapcsolatban, és feltettem neki a kérdést.  „Szükség van e még Tiszavasváriba tisztességes vállalkozókra, vagy esetleg tovább állhatunk?” Azt felelte Ő erről az egészről nem tud semmit, szerinte ilyen dolgok nem történhetnek, majd utána néz, meghallgatja a másik felet is és válaszol. Eltelt egy hónap. Semmi. Lelet hogy túl messze van az alpolgármester irodája? Vagy esetleg „felfelé” nem bírálunk?

Még egyszer mondom, nem minősítem, de mivel köztisztviselő, a város lakóit szolgálja, vezeti, felel értük, így véleményem igen is lehet, sőt egy demokratikus országban élve annak hangot is adhatok.

Tisztelt Polgármester Úr, az Ön hozzáállásáról, a harminc ezüstpénz története jut az eszembe.  És ami még nagyon sajnálatos ebbe az egészbe az, hogy lehet Ön a főszereplője ennek a bábszínháznak, de sajnos a madzagokat teljesen más mozgatja.

Amúgy, nagyon köszönöm a hozzáállását az audiencián felvetett problémámhoz valamint a kimerítő válaszát. Ha minden Önhöz forduló tiszavasvári lakos problémáját így kezeli, nem sok elégedett és boldog ember lesz a városába, de Önnek sem sok szökőéve polgármesterként.

Na de térjünk vissza a tényekre.

Ugye ez egy párt társ vállalkozása. De hát ott van a családi is, a kedves felesége nevén futó.

Annak is kell valami megbízást szerezni, ha már meg van. Ezért hát a mi CSÁSZÁRUNK úgy döntött, hogy megkeres tisztességes tiszavasvári vállalkozókat és közli velük, ha a felesége vállalkozása nem kapja meg a telepei őrzését, akkor elfelejtheti az ott folyó kármentesítési és egyéb Önkormányzati munkálatok akár megpályázási lehetőségét is.  Valószínűleg elég hatékony meggyőzési módszert választhatott, hisz az ominózus megkeresés február utolsó napjaiban történt és már március 16-tól az övék lett a megbízás. Azt sem engedték meg, hogy a szerződésbe kikötött 30 nap felmondási időt ledolgozzuk. Kellett sürgősen a munka az édes bátyjának Császár István úrnak, aki ugyan már mindenét eladott Tiszavasváriban és egy másik városban teremtett magának új otthont, de most úgy döntött mégis marad még, hisz az öcskös majd csak „jobbik” irányba egyengeti az ő sorsát is. Nem okos dolog pont most itt hagyni az aranytojást tojó tyúkot!

És a furcsa egybeesések folytatódnak. Például, a Szociális Otthonban sem nagyon kellett költségcsökkentést alkalmazni, amíg a családi vállalkozásának fizettek ki egy halom pénzt sertésgondozásért. Most, hogy felmondtak nekik, hát kell!

De hát nem csak az őrzés –védelem csábítja a CSÁSZÁRT, a kármentesítés a régi szemét tárolónál, ami rengeteg pénzt hoz, a piacműködtetés,a Szoc. Otthon biztonsági szolgálata, ami biztosan nem fog működni a tervezett formában,(a közmunkaprogram égisze alatt), de hát ott lesz ő és a családi vállalkozás, a temető működtetése, és még ki tudja, mi minden jut majd az eszébe. Mi mindenhez érthet még, amiről eddig nem is tudott. Hát, ha egy város vezetése már ilyen jól megy, akkor……

Igen sajnos ez történik mostanság Tiszavasváriban.

Kellett hozzá 15 év vállalkozói tapasztalat hogy rájöjjek, a becsületes munka, az éjjel s-nappalihajtás, a tisztesség semmit sem ér a diktatórikus hatalommal szemben.

Abba már lassan beletörődünk mi tiszavasvári vállalkozók, hogy az Önkormányzati munkákat, rendszeresen, többnyire idegen vállalkozások kapják, vagy esetleg azok, akik közelebb állnak a vezetéshez. Ez nagyjából eddig is így történt. De hogy elvegyenek vállalkozásoktól megbízásokat saját érdekükbe ez eddig még nem volt jellemző. Eddig!

Igen tisztelt tiszavasváriak, az Önök által megválasztott „hatalomtól” „mintaváros” helyett kaptak egy CSÁSZÁRI DIKTATÚRÁT. De megengedhető ez a XXI századba, egy demokratikusnak mondott országban, hogy az állampolgárok által saját képviseletükre és vezetésükre megválasztott személyek a rájuk bízott feladatok helyett ilyenekkel foglalkozzanak, visszaélve pozíciójukkal önérdekből tönkre tegyenek vállalkozásokat, intézmény vezetőket, bárkit, csak azért mert nem tetszik a képük, vagy, akár csak  „nekem ez is kell”alapon?

Palló Sándor, Szőke Zoltán, Tündik Andrés Urakat politikai ellenfeleknek tarthatja, ezért bünteti Őket, ezért harcol ellenük.  De velem mi a baja, soha az életben nem politizáltam, nem voltam ellenfele egyik pártagságakor sem, viszont a szabad véleménynyilvánítási jogomat továbbra is fenntartom, és erről még a CSÁSZÁR kedvéért sem vagyok hajlandó lemondani.

Vagy ha esetleg azt szeretné ezzel meghálálni, hogy annakidején munkát adtam a gyerekének (amikor még szükség volt arra, hogy Ő is dolgozzon) vagy saját irodámban órákig oktattam, amikor a vállalkozását elindította, hát akkor köszönöm.   Egyszer az életbe biztos mindenki találkozik a „kígyót melengetsz a kebleden” szindrómával. Hát most én is.

És higgyék el tiszavasvári vállalkozók, mindenkinek van félnivalója, mert az ilyen kaliberű emberek, minél tovább hiszik azt, hogy okosak, annál több mindenhez értenek és több mindenre képesek. Pl- Hitler már a végén el is hitte, hogy ők egy felsőbbrendű faj. Vajon mikor jött rá SZOBAFESTÉS közben? Ceausescu felesége a maga négy osztályával, a végére mindenféle iskola nélkül a kémia Doktor Docense lett, a férje pedig a kaptafánál szerzett tapasztalatával, a hadsereg tábornoka.

Észrevették a sok hasonlatot?

A képviselő testület azon tagjaihoz szólnék még, akik oly buzgón reagálnak a CSÁSZÁR minden mozdulatára. Csak annyit, hogy ő, ha majd minden kötél szakad, fogja magát és tovább áll, ahogyan azt oly sokszor már megtette az elveivel,(a nyúlcipő már készenlétben) de ti itt maradtok és a városotok lakóival, rokonaitokkal, szomszédjaitokkal kell majd szembenéznetek. Meg tudjátok e tenni szemlesütés nélkül?

Alpolgármester Úr! Ha már így ki hozta belőlem ezt az írást én cserébe adok egy jó tanácsot.

Nagyon vigyázzon ez a nyáj már nem az a nyáj! Ezek érző emberek, akik előbb vagy utóbb megbosszulják, ha nem jól bánnak velük, ha hazudnak nekik, ha becsapják Őket. Ha ezt Ön nem így gondolja, akkor jobb, ha már most visszamegy, az előző nyájához.

Zárszóként minden igazi tiszavasvárinak (aki úgy is érez) azt javaslom, válasszanak végre egy olyan városvezetést, akiket nem a meggazdagodás, a politikai érdekeltség, a hírnév vezet a bársonyszék felé, hanem a tenni akarás, akik bármikor készséggel állnak a kihívások, harcok elé, ha azt a város érdeke úgy kívánja, és akiknek majd méltón állnak szobraik a Vasvári Pálé mellett.

Vannak még tiszavasváriba tehetséges, rátermett emberek, akik esetleg egy civil szervezetbe tömörülve, vagy akár pártokba (mindegy csak a város érdekei legyenek az első helyen) sokat tehetnének a sötét jövő elkerülése érdekébe.

Én hiszem azt, ha így tesznek, büszkén mesélhetnek majd a városukról az ide látogatóknak, úgy ahogy az én unoka bátyám tette 1987-benn.

Ui. Minden tisztelt városlakóval, azokkal, akik egyetértenek írásommal és azokkal is, akik nem, de még a semlegesekkel is, szívesen beszélgetnék városunkat érintő fontos dogokról egy tegyük fel havonta megrendezésre kerülő lakossági fórumon. Ez bimbózott egy időben, de úgy tűnik már megint senki nem kíváncsi a városlakók véleményére.

Tiszavasváriak! Tegyünk már valamit Tiszavasváriért!

Elérhetőségeim: jozsef.bus@orisec.hu, tel. 36-30-3932272

   


 


 

A DILEMMA FOLYTATÓDIK…

Tisztelt Tiszavasváriak!

Úgy döntöttem, mégiscsak maradok az írásnál. Ennek nagyon egyszerű oka van: a televíziós vita a szópárbaj nem az én műfajom. Belesétáltam egy olyan csapdába, ami jól elő lett készítve: tudván tudták, hogy ezen a terepen még sohasem jártam, nem vagyok politikus, nincs gyakorlatom. Én nem tudok szemrebbenés nélkül hazudni, s közben még arra is figyelni, hogy –látszólag- kikezdhetetlen legyen az, amit kimondtam. Ehhez rutin kell, ami nekem nincs. Szerencsére, mert gyűlölöm a hazugságot! Én az igazságot és igazságosságot szeretem! Fenti hiányosságaim pótolhatóak, tanulhatóak, fejleszthetőek (azon leszek). Amivel viszont biztosan rendelkezem, az a tényeken alapuló igazság feltárása, becsület, tisztesség, kitartás, logikus gondolkodás. Amiért újra tollat ragadtam az nem más, mint Császár József alpolgármester, perrel fenyegetőzésére való reagálásom a nagy nyilvánosság előtt. Önök előtt! Itt nem tudják belém fojtani a szót! Igen, neki könnyű dolga volt, hiszen kilenc éve gyakorolja ezt a nyilvánosság előtti színjátékot. Tudja, mikor kell a vitapartner szavaiba vágni, mikor kell burkoltan időt kérni a mondanivaló kigondolására, csiszolására /az „elnézést, had fejezzem be” indokkal/ és mikor kell fenyegetően fellépni a vitapartnerrel szemben, félve attól, hogy most derül ki az igazság. Valljuk be, ezt a Jobbik által kifejlesztett, megfélemlítésen alapuló stratégiát már elég jól csinálja. Mi másnak is nevezhetnénk? Tegyék ezt akár erőfitogtatással /gárda (ák) felvonultatása/, akár perrel való fenyegetésekkel. Nekem viszont nincs félnivalóm, engem az igazság véd, de az nagyon! Ebbe a számomra eddig ismeretlen nyilvános közszereplésbe is csak azért mentem bele, hogy tudják meg a tiszavasvári emberek, mindenre képes vagyok azért, hogy az igazság kiderüljön! Mindent egybevéve azért a televíziós vitának is megvolt a maga haszna: azon kívül, hogy sokat tanultam belőle, Császár alpolgármester minden „profizmusa” ellenére is elkövetett egy-két hibát. Ha jól megfigyelték a vita végét, egy olyan, általam sehol nem említett sztorival zárta, melynek, ha minden részletét megismerik Tiszavasvári lakói, soha, semmit nem kell többé bizonyítani az ő emberi tulajdonságairól! Ez felkeltette érdeklődésemet, utána jártam, tegyék ezt Önök is, megéri! (Valószínűleg sort kerítek az ügyre egy következő írásomban.) A másik pedig, hogy perrel fenyegeti az igazságot. Hisz ő tudja, hogy minden, amit, leírtam az! Netalán kínos szembesülni a tetteivel? Mondhatják, hogy rutin híján „lejárattam magam” egy nyilvános vitában, ő viszont – valószínűleg szintén kellő rutin híján vagy idegességében – szinte tálcán kínált néhány utánajárást megérdemlő sztorit az életéből, amelyek teljesen minősítik őt, úgy, mint embert, úgy, mint nagy múltú vállalkozót valamint városatyai alkalmasságát egyaránt. (Én majd tüzetesen utánajárok, ez a szakmám!) Ahhoz, hogy megnyerj egy háborút, néha fel kell, áldozz néhány kisebb csatát! A vita az volt! Na de zárjuk le ezt a mostani csatát, aztán majd folytatjuk a harcot egy szebb jövőért. Sorba veszem tehát az előző írásomban felhozott, őáltala vádaknak, általam igazságnak tartott (amire ő azt mondta: „ez a te igazságod”) dolgokat, a többit döntsék el Önök! Azért, hogy ne csak tőlem hallják ezeket, kérem, kérdezősködjenek és járjanak nyitott szemmel a városban. Először még felhívnám Császár József alpolgármester figyelmét, ha írásomból valamit nem ért vagy rosszul értelmez,(vagy, direkt felétől olvas mondatokat) azt ne rögtön rágalomnak állítsa be, mert az emberek, akik olvassák e sorokat többnyire figyelmesek és értelmesek! Jöjjenek hát azok a szavak, melyek vitánk során nézet- és véleménykülönbséget kreáltak, és amelyek a feljelentés alapjául szolgálnak majd. 1.”Fényes múlt és sötét jövő.” A „fényes múlt”-at (itt Tiszavasvárira és nem a múlt rendszerre gondoltam) nem taglalnám, hisz Önök ezt sokkal jobban tudják, mert tapasztalták. Ez a város és lakói megéltek már sokkal jobb napokat is! Valószínűleg tudta ezt akkor Császár József is, hisz másképp miért hagyott volna ott Szigetszentmiklóson egy nyakkendős állást Tiszavasváriért, magával hozva bővebb családi körét is. A „sötét jövő”-t megjósolni pedig nem nagy ördöngösség. Először is a tendencia ezt mutatja jó pár éve. Másodszor pedig a XXI. században egy város vezetéséhez, fejlesztéséhez nem elég csak a józan paraszti ész, attól jóval több kell! Tudás, tapasztalat, rátermettség, kapcsolatrendszer, megfelelő segítség, az országgyűlési képviselővel való jó viszony, képviselő testület összetartása és szakmai hozzáértése, összefogás (ami szinte a legfontosabb, és amiről addig nem tudunk beszélni, amíg a testületi üléseken ésszerű viták helyett veszekedések zajlanak). Döntsék el! 2.A Jobbik képviselőire tett „szánalmas”jelző. Itt elismerem, hogy félreérthető volt a kijelentésem. De! „Képviselő”-t írtam, nem neveket, nem „ember”-t. Hangsúlyozom: emberként semmi bajom egyikükkel sem, sőt, páran jó ismerőseim. Mint képviselőkre viszont csak ugyanazt tudom mondani. Döntsék el! 3.A Tiszalöki börtön építése. Én egy szóval nem állítottam, hogy tőlem vette el. Én csak azt mondtam, mi nem tudtuk elvállalni, mert az autópályán dolgoztunk. Erre csak azért tértem ki, mert az őrző-védő karrierje itt kezdődött, mely időszakot először „szolgálatvezetőként”, aztán a vége felé az MTH kivállalásakor már „vállalkozóként” emleget. Hogy is van ez? Hisz ezt a munkát szolgálatvezetőként egy idegen cégben nem tudta volna elvállalni. Vagy ő ilyen sok mindenre képes? Ugyanabban az időben egy munkahelyen, közalkalmazottként teljesít 8 órás szolgálatot, és egy másikon egy teljes embert igénylő szolgálat vezetői állást tölt be, és akkor még kivállal egy munkát vállalkozásban is. Ez csakúgy történhetett, ahogy mondtam, az egyik helyen mások dolgoztak helyette, hogy legyen ideje vállalkozni. Vajon mit mond erről a szociálistörvény? Akkor mégsem rágalom? Döntsék el! 4.Vasvári Pál Szakközépiskola őrzése. Egy szóval nem állítottam, hogy ezt a munkát tőlem vette el! Én csak azt furcsálltam, hogy ha nekem finanszírozási problémák miatt felmondanak, s az őrzést megoldják belső dolgozókkal, 1 fő nappali portással és az eredetileg is ott dolgozó karbantartó és egyéb kisegítő személyzettel – a számok akkor sem stimmelnek. Aztán amikorra pont kifutott a börtönépítés, (ezt ő mondta a televíziós vitában) akkorára újra kellett őrszolgálat, és hogy, hogy nem – éppen őt kérték fel erre a feladatra! Véletlenül vagy valóban igazak az információim? Biztosan megválaszolja majd valaki! Itt még felmerült, hogy amikor én anno ezt a munkát megkaptam, „megpályáztatták-e”? 1998.09.01-től őriztem, akkor még csak az én cégem logója virított minden második intézmény, cég, de még magánházak kapuján is. Talán akkor nem is volt még közbeszerzési pályáztatási kötelezettség. S ami a legfontosabb: nem lehetett semmiféle befolyásom a döntésre, hisz sem képviselő, sem alpolgármester nem voltam. Döntsék el! 5.Szociális Otthon őrzése. Ezt nem feljelentési okként említette – mégis úgy érzem, ki kell térni rá. A lelkiismeretemet bírálta vele, és nem is igen forszírozta, pedig ezt lehetett volna! Akkor valahogy nem tört ki belőle a város anyagi helyzetével való foglalatosság, amikor itt évekig közalkalmazotti fizetést, később megbízási díjat vett fel (már képviselőként majd alpolgármesterként) egy olyan munkáért, amit most az eddig is ott dolgozó emberek végeznek munkaidejük alatt, ugyanolyan hatékonysággal, némi pluszért, ami aprócska töredéke annak, amit ő tett zsebre hosszú évek alatt, és amit többnyire mással csináltatott. 2000. 12. 18-tól teljesítem ezt a feladatot és fogom is becsülettel mindaddig, amíg tart a megbízásom.(Nem tudom meddig, mert oda ugye már találtak közmunka programosokat, a sertések mellé még mindig nem. Ki tudja, egy nap még szükség lehet a szakértelmére, vagy esetleg meghallgatja a tanácsomat!) Ezt a munkát sem azért kaptam, mert bármilyen befolyásom lehetett volna az odaítélésére, mégis kiszolgáltam vele néhány városvezetést. Mostanáig! Lehet, ez a bravúr azért sikerülhetett, mert eddig egyik városatyának sem volt őrző-védő vállalkozása? Döntsék el! 6.A városi stand és egyéb önkormányzati érdekeltségek őriztetése a párttárs vállalkozásával. Lehet, hogy a véletlen műve ez is, lehet, hogy tényleg csak őt ismerte a Polgármester Úr ilyen téren, de lehet más is az oka. Hisz elég csak végigmenni Tiszavasvári utcáin vagy bemenni a Sportcsarnokba, már kapásból talált volna három helyi cégreklámot (akkorát, mint egy ház) és megannyi vállalkozást is. Vagy esetleg belenéz azon ilyen jellegű cégek, vállalkozások listájába az adóügyi osztályon, akik ide fizetik az iparűzési adót. A legújabb véletlen egybeesések sorozatát érintve kicsit gondolkodjunk már el, hogy az egyik párt- és képviselőtárs a válság kellős közepén, amikor mindenki leépít, tartalékol, sokan tönkre mennek, több tízmillió forintért új gépet vásárol, amellyel a városi strand fejlesztésén is dolgozik. A másiknak, soron kívül önkormányzati lakást utaltat ki, habár van saját lakóháza Tiszavasváriban. Ejnye! Lehet, hogy ez megint nem csak rágalom? Döntsék el! 7.A jéghegy csúcsa. A jéghegy csúcsa számomra az a bölcs döntés, amikor egy tiszavasvári vállalkozót rávett arra, hogy nekem felmondja a 2001. 01. 09-én köztünk létrejött megbízási szerződést, indok nélkül, csak azért, hogy neki, vagyis a felesége vállalkozásának adhassa azt.(Állítom, a hölgy mai napig sem tudja hol ez a telep). Ez aztán mindenen túltesz! Császár alpolgármester nem kevesebbet állított, mint azt, hogy ez a vállalkozó megkereste őt már tavaly ősszel, azzal a kéréssel, hogy szóban forgó telep őrzését vállalná-e, mert hát… Császár József elmondása szerint nem volt elégedett az általunk teljesített szolgáltatással, meg hát azzal is nyugtatgatott, hogy ezek „security-k”megalakulnak és megszűnnek. Ez is elhangzott a televíziós vitában, de téved Császár alpolgármester, az én Őrző- Védő Társaságom 1998.03.05.-én megalakult, azóta nem szűnt meg, hanem folyamatosan és tisztességesen működik. Ugye itt meg az ő hiányosságai törnek elő, ezt a szakmát illetően! Tulajdonképpen, azt sem tudja milyen vállalkozása van, csak van, mert hát lehet vele pénzt keresni. Pláne így! Na, itt megint kibújik a szög a zsákból! Ugyanis ha őt már tavaly megkeresték ezzel, akkor hogy nem volt idő egy normális felmondással elintézni ezt – ezek szerint akkor még nem volt ilyen sürgős? Hanem csak úgy, hipp-hopp, kaptam egy 2011. 03. 02-én megírt felmondást, aminek szövegét szóról-szóra idézem (bárkinek, aki kíváncsi rá, megmutatom az egészet). A szerződést 2011. 03. 15-től mondták fel. S hát így mondanak fel egy nem kívánt, rosszul teljesített szolgáltatást? Idézet: „Tisztelt Ügyvezető Úr! A K-K Kft. cím… részéről hivatkozva előzetes telefonos jelzésünkre, tájékoztatjuk, hogy a… alatti telephelyünk őrzésére vonatkozó szerződésünket 2011.március 15. napjával fel kívánjuk bontani. Ezért ezen időponttól kezdve kérjük, hogy az őrzést ellátó munkatársai 2011.március 15., 07.00 órát követően a……alatti telephelyünkön ne végezzék tovább őrzési tevékenységüket. Engedje meg, hogy ezúton megköszönjem az említett telephely több mint 10 évig tartó őrzésének maradéktalan teljesítését és kívánjak további sok sikert feladatainak ellátásához. Bízva megértésében és jövőbeni sikeres együttműködésünkben, tisztelettel… ügyvezető.” Akkor jöjjön hát az én verzióm, ami egyben az igazság is! A szóban forgó vállalkozást vezető Úr 2011.03.02-án felhívott telefonon, hogy menjek be az irodájába, mert sürgősen beszélni kíván velem. Elmondta, hogy megkereste őt az alpolgármester és kérte, hogy a… telepén mostantól ő szeretné a biztonsági szolgálatot ellátni. Emlékeztette a vállalkozót, hogy a telepen folyó kármentesítési munkálatokra szóló szerződés első öt éve lejárt (már az előző városvezetés idején) és ezt most újra kell pályázni. (Nem mellékesen erre a munkára kapott állami támogatás összege 9 számjegyű, és az első öt évet is egy városatya közreműködésével teljesítették.) Márpedig az újrapályáztatásnak feltételei vannak! A vállalkozás vezetője, akit Tiszavasvári egyik legbecsületesebb emberének tartok, féltve a vállalkozása jövőjét, az emberei munkahelyét – amit megértek, és mélységesen együtt érzek vele -, igent mondott. Még hozzátette, nem önmaga miatt ment bele az egészbe, hiszen ő már idős, neki amennyi kell, már megvan. De az emberek, velük mi lesz? (Több hátrányos és nem hátrányos helyzetű embert foglalkoztat!) Egy kis érdekesség, hogy Önöknek is könnyebb legyen a döntés! Ugyanennek a vállalkozónak van még egy cége, a cégnek két telephelye, amit továbbra is mi őrzünk (meddig Császár alpolgármester?). Ezen a telepen viszont, az odakerült vagyonőrök (többek között az édes bátya) már meg is kapták a plusz feladatokat is, amit viszont a fentebb említett előző városatyától vettek el 2011.04.01-től. Még egy fontos dolog, amiről Önöknek is tudniuk kell. A vállalkozás vezetője megkért, hogy amennyiben lehet, Ő kimaradna az egészből, megkérdezve, mi az, ami ezt a súlyos összeférhetetlenséget okozza kettőnk között? (bevallom, én sem tudom) Tudatta velem, hogy Ő ebben a vitában nem kívánna részt venni. Sajnos nem lehet: a becsületem forog kockán, és ezt Ő biztosan megérti. Köszönöm… bácsi! Hát ez is csak rágalom? Döntsék el! Alpolgármester úr! Itt lenne már az ideje, hogy tanuljunk a múlt hibáiból, ne kövessük el újra és újra ugyanazokat! Egy több sebből vérző várost és annak lakóit nem lehet magukra hagyni és a magánérdekeket, politikai és a személyes ellentéteket az Övéik elé helyezni. Márpedig ahogy elkezdték a „négy évüket” (tisztogatással, függetlenül a szakmai hozzáértéstől, és különböző gazdasági előnyök saját célra való megszerzésével – lásd fentebb leírtakat), nagyon úgy tűnik, hogy ezek a hibasorozatok már elkezdődtek illetve folytatódnak. Önök, akik ócsárolják az eddigi városvezetéseket megpróbálva már előre mindent az ő nyakukba varrni, azt gondolják, ami nekik bűn volt az Önöknek majd dicsőség lesz? Mert nagyon úgy tűnik. Lehet, hogy ezt megint csak én nem értem? Tiszavasváriak! Döntsenek Önök! Én pedig bátran vállalom a Császár alpolgármester feljelentésével járó következményeket. Ha valakinek becsületsértő az igazság, akkor annak vajon nem a becsületével lehetnek gondok? Ezért inkább küldjenek vérpadra egy nem létező becsület megsértéséért, minthogy elveszítsem a sajátomat! (Magáncélból, még most sem akarok egyebet, csak visszakapni az elvett munkámat! Viszont azon városlakókat, akikben megmozgattam valamit, semmiért sem hagyom cserbe. Erre a szavamat adom! ) Ha Önök is úgy akarják, ezen túl a saját sérelmeimet félretéve, csak a város és a köz-érdekében fogok tényeket közölni. Ha valakinek Önök közül lennének hasonló vagy egyéb jellegű sérelmei, észrevételei, annak közzétételét vállalja és az csak tényeken és igazságon alapszik, bátran keressen fel, segítek azt a tiszavasváriak tudtára adni! Merjék hallatni hangúkat, merjék kimutatni érzéseiket, merjék elmondani véleményüket, merjenek azt tenni, amit éreznek. Ha ezt együtt, becsülettel és igazságosan tesszük, abból higgyék, el semmi baj nem lehet. Nincs, az a tárgyalóterem ahová ennyin beférjünk! Addig is véssék az eszükbe G. G. Márquez következő gondolatát: „Senki sem fog rád emlékezni aszerint, hogy mit gondoltál titokban. Hát kérd az Urat, adjon erőt és bölcsességet, hogy közölhesd gondolataidat.” Remélem, egyre többen lesznek, leszünk, akik valóban tenni akarnak valamit a városért! Ezért hát, aki velem, vagy nélkülem, függetlenként vagy elkötelezettként, ifjúként vagy öregként, szavakkal vagy tettekkel, ezzel a városvezetéssel vagy egy másikkal, valamilyen módon, de szeretne tenni valamit, jöjjön, fogjunk össze, takarítsuk ki és virágoztassuk fel Tiszavasvárit. Legyünk mi az új seprű, ami mindezt megteszi, ha már a régiek túlkopottak, vagy nagyon sárosak! Keressenek, írjanak, üzenjenek, állítsanak meg az utcán bátran!

Tisztelettel: Bus József, Tv. Mártírok u 3/a, Tel: 30-393-2272, Email: jozsef.bus@orisec.hu